Arany pofikák!:)
2006. Karácsony
Félix 5 hónapos
Rebeka 4 hónapos
Ezt megettem!:)
Rebeka 1 éves!:)
Rebeka és Anya
Mama és Rebeka (a Mama sajnos már nem él:((( )Félix önmagához képest nagyon sokáig aludt, már azt hittem, hogy valami baja van....de aztán rájöttem! Tegnap (ma) fél egyig ugrált, nem igazán lehetett elaltatni. Miután kipattant az isteni szikra a fejemből, már nem láttam rémeket!
Rebusomat délután elvitték a keresztszülei. Holnap dél körül megyek majd érte. Remélem sikerül tavaszi kabátot venni neki a szülinapjára, mert a mostani elvitelének ez a legfőbb célja!
Félix biciklizett egy kicsit a Papával, de mivel nem akart bejönni (ezt földön fekvéssel jelezte:D), elmentünk egyet sétálni. A szokásos kavicsozás, kockakövön rohangálás után, nagy nehézségek árán elindultunk. Mivel ma egy kicsit hosszabbat szerettem volna sétálni, nem a megszokott útvonalon mentünk. Ez eleinte nem nagyon tetszett neki, mindig vissza akart fordulni. De egy macska meggyőzte! Őkelme nagyon szereti a cicákat. Azt látni kellett volna, hogy mit művelt vele. A végén még le is feküdt a földre, csak hogy a cica rámászhasson. Ezzel elég nagy feltűnést keltettünk. Volt egy pár "neveletlen kölyök", meg "miért hagyja ezt neki" beszólás is, de az ilyenek már rég nem érdekelnek. Én speciel örülök neki, hogy egy élőlénnyel felveszi a kapcsolatot. Nekem ez egy kis földön fetrengést megér!
Utána már "gázosabb" volt a hazafelé út, mert mindig vissza felé akart menni. Ráadásul talált egy nagyon szimpatikus, díszkővel kirakott fekvőrendőrt, és azon szaladgált. Végül meguntam, és a nyakamban szállítottam haza.
Jelenleg a fürdőkádban van Őurasága, és feltett szándéka, hogy az összes fürdővizet a kőre meregesse. Megyek, és megpróbálom megakadályozni, némi játék kilátásba helyezésével!:)
Nem nagyon sikerült a megakadályozás, így gyorsan kimenekítettem a tett színhelyéről!:)
Mos még pár óra ugrálás az ágyon, futkározás a szobában és utána (remélhetőleg) szundi!
Szia!
VálaszTörlésBeleolvasgattam az írásaidba. Nekem 5 éves autista kislányom van. Sajnos arra nincs időm, hogy mindent végigolvassak, de már így is rengeteg hasonlatosságot fedeztem fel. Nálunk Zsófi 1,5 éves korában úgy döntött, délután nem alszik, esténként sokszor 3-4 órán keresztül fogtuk az ajtót, hogy ne jöjjön ki, mert addig ugrált, énekelt, üvöltözött. Teljesen kimerítő, tudom, mit élsz meg. Amikor 2,5 éves megszületett a kisfiam, észre sem vettem, hogy újszülött gyerekem van, mert szinte semmi nem volt a gondozása amellett, amit Zsófival nap mint nap teszek. Pedig 2 óránként szoptattam éjjel-nappal, és ő is eleven kisfiú.
Nekem is van blogom: napkelteesalkonyat@freeblog.hu
Ha érdekel, kukkants bele. Bár mostanában eléggé megszaporodtak az írásaim, szerintem majd kicsit rendezgetem, hogy áttekinthetőbb legyen. Csak arra is idő kellene.
Remélem, hogy majd alakulnak a dolgaink. Nagyon nehezen élem meg én is a mindennapokat.
Üdvözlettel:
Barbi
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés