A Rebekával memória kártyáztunk, és közben beszélgettünk.
Az és "szoknya-fan" lányomnak ismét a szeretett ruhadarab körül forogtak a gondolatai, és ez a kérdésén is tükröződött.
Rebeka: -Anya! Neked van szoknyád?
Én: -Igen van, de én még soha nem hordtam, mert nem szeretek szoknyát hordani.
R.: - Meddig érős a szoknyád? A földig ér legalább?
Én:- Nem, nem ér a földig. A térdemig ér csak.
R.: - És az meg milyen szoknya?
Én: -Tudod, az egyik kosztümömhöz varrták nekem.
R.: - A kosztüm az olyan ami állja a koszt......?
Na, én itt rohantam el "nyerítve", hogy leírhassam!:DDDDD
Asszem meg kell neki mutatnom, hogy miről beszéltem......!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése