Cukipofa!:)
Luna kisasszony!Megpróbálunk minél hamarabb menni, egyrészt azért, hogy találkozhassunk mindkét szülő kutya gazdijával, másrészt pedig azért, hogy nehogy az legyen, hogy odamegyünk, felkapjuk a Lunát és már jövünk is.
Szegény apróságnak így is nagyon rossz lesz, hogy ott kell hagyni az anyukáját és az emberszüleit. Nem akarom neki ezt a sietséggel még jobban megnehezíteni.
Ja, és egy kicsit beszélgetni is szeretnék a gazdikkal.:) A Tamás nagy örömére!:DDDDD
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen lehet egy kiskutyát, akit addig nevelgettek, szerettek, kiadni a kezük közül egy idegennek. Arra jutottam, hogy nagyon rossz.
Éppen ezért elhatároztam, hogy minden hónapban küldök nekik képet a Lunáról, és megadom nekik a blogom címét is. Így láthatják a fejlődését.
Remélem ez megnyugtató lesz számukra. Nekem biztosan az lenne!!!
A helye már megvan. Az udvaron lesz egy háza, a fedett teraszon pedig egy szivacságya. Ezen kívül úgy tervezem, hogy az előszobába és a konyhába is bejárása lesz. Persze csak akkor, ha ott vagyok én is!
Ezeken kívül már vannak szép új táljai, játékai. Vettem neki szép bordó nyakörvet, és hozzá való pórázt is.
Amit még mindenképpen szeretnék, elhozni valami rongyot, vagy játékot a "szüleitől", hogy legyen valami ismerős, megnyugtató illat is az új környezetében. Remélem lesz rá lehetőségem!
Túllihegem? Lehet! De én már csak ilyen vagyok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése